2026-ban ünnepeljük születése 100. évfordulóját. A könyvek és szerzői jogok világnapján született, s bár közel húsz éve nincs köztünk, Janikovszky Éva tovább él az írásaiban: megtanít bennünket humorral és szeretettel nézni a világra. A Móra Kiadó és a Janikovszky Éva Irodalmi Alapítvány a centenárium alkalmából emlékévet tart, új és megújult kötetekkel, hangoskönyvvel, hazai és határon túli szervezetekkel közös rendezvényekkel, színházi és animációsfilm-premierrel, illetve egy kórusmű ősbemutatójával tiszteleg a méltán világhírű alkotó emléke előtt.

Felújított kiadásban jelent meg Janikovszky Éva második lányregénye, az Aranyeső. A kötet illusztrációját jegyző Khor Fruzsina olyan külsőt álmodott a könyvnek, ami büszkén megállja a helyét a kortársak között is.

Bár az Aranyeső 1962-ben jelent meg az igen népszerű Csíkos könyvek sorában, története és mondanivalója a mai napig érvényes. Úgy meséli el az érettségi előtt álló Burián Ágnes sorsfordító eseményekben gazdag történetét, hogy napjaink olvasója is szinte azonnal magára ismer. Valahol olyan ez, mintha az ember a nagymamája fiatal kori énjével cserélhetne helyet egy regényhossznyi időre, s így tapasztalhatná meg, hogy a ma dilemmái milyen hasonlatosak voltak a régiekhez.

A kötet az új borító mellett él festést is kapott. 

A tervek szerint 2026-ban a szerző másik lányregénye, az eredetileg Pöttyös könyvként megjelent Szalmaláng is követi kötetpárját a megújulásban.

OLVASÓI AJÁNLÁS A MOLY.HU OLDALRÓL:

"Vannak könyvek, amelyek nem csupán történeteket mesélnek el, hanem egy egész korszak lelkiállapotát, társadalmi elvárásait és ifjúsági dilemmáit is magukban hordozzák. Janikovszky Éva 1962-ben megjelent regénye, az Aranyeső éppen ilyen. Egy lányregény, amely nemcsak egy tizenéves lány útkereséséről szól, hanem arról is, hogyan formálja a személyes sorsot a társadalom és a kor ideológiája.

A történet főszereplője Burián Ágnes, aki érettségi után nem jut be az egyetemre, így kénytelen újragondolni terveit. Ápolónőképzőbe jelentkezik – nem különösebb lelkesedéssel, de belső felelősség tudattal. Miközben megküzd az új környezettel, a hivatás nehézségeivel és saját kamaszos vívódásaival, elkerülhetetlenül szembesül a felnőtté válás minden ellentmondásával is: szerelmek jönnek-mennek, illúziók foszlanak szét, és a hivatás iránti elköteleződés lassan valódi meggyőződéssé érik.

Az Aranyesőt közvetlenség, finom irónia és pontos nyelvi érzék jellemzi. Ágnes belső monológjai nemcsak őszinték, hanem gyakran mosolyra fakasztóak is – éppen azért, mert annyira ismerősek. A látszólag banális dilemmák mögött valós kérdések húzódnak meg: ki vagyok, mire vagyok képes, és mit kezdjek azzal, amit mások elvárnak tőlem?"

Újabb felnőtteknek szóló Janikovszky Éva könyv jelent meg felújított kiadásban a Trend Kiadónál. A Felnőtteknek írtam kötetben tárca, karcolat, naplóbejegyzésszerű szövegeket olvashatunk a szerzőtől gyerekirodalmi írásaiban már jól megszokott egyedi humorral fűszerezve.

Szóba kerülnek az emberi kapcsolatok, utazások, öregkor, sőt még a diéta is. Hétköznapian személyes történetek egy nem hétköznapi mesélőtől, akinek meglátásai ugyanúgy elgondolkodtatóak maradtak a huszonegyedik századi olvasó számára, mint az előző kiadások rajongóinak. A gondolkodás mellett persze itt is bőven van lehetőség nem csak a mosolygásra, de az önfeledt nevetésre, mikor az ember Janikovszky finom iróniáján át meglátja egyes tragikus helyzetekben saját magát.

A könyvet a szerző alábbi szavakkal ajánlja:

Az én nevemről a kedves olvasónak, ha egyáltalán valami, hát a gyerekkönyvek jutnak az eszébe. Kinek az, amit írtam, kinek az, amit ugyan nem én írtam, de nagyon tetszett neki. Előfordult gyakran, hogy aranyos gyerekverseimhez gratuláltak, sőt az is, hogy remek rajzaimat dicsérték. (Ez utóbbit továbbítottam Réber Lászlónak.)

De hogy mindannak, amit életem során csináltam, valami köze van a gyerekekhez, nos, ezt mindenki tudta, aki egy jó szóval illetett.

Ezt a könyvet viszont felnőtteknek írtam, az itt-ott megjelent, felnőtteknek szóló írásaim kedves olvasóinak ösztönzésére. Valóban érdekli Önöket, hogy mit írtam felnőtteknek?

Én összegyűjtöttem, fogadják szeretettel!