„Kop-kop-kop… az ablakpárkányon kopogtak az esőcseppek. Igen, esik az eső és elrontja a mai délutánt… Anyu megígérte Jancsinak, hogy elsétálnak egészen a kis erdőig…”
Ez a beszélgetés — „Honnan jön az eső?” — indítja a gyerek és a szülő dialogusát, amiben a természet jelenségei, az időjárás, a víz útja, a felhők, eső, csapadék, felhő-víz-eső körforgás és annak magyarázata válik a könyv fő témájává.
Tehát „Csip-csup” nem mese vagy regény, hanem természetismereti olvasmány, ami arra tanít, honnan jön az eső, hogyan működik a víz körforgása — gyerekek nyelvén, egyszerűen, képekkel illusztrálva.
Bár ma leginkább gyerekkönyveiről, meséiről ismerjük a szerzőt, a „Csip-csup” az első lépés volt az írói pályán. Ez az indulás jelezte, hogy az írónő rendelkezik azzal az érzékenységgel és iskola-/gyerek-központú szemlélettel, ami később védjegyévé vált — még ha a stílus átütő egyedisége csak a későbbi művekben bontakozott ki.